| Leírás: | Egyszer álmomban láttam ilyesféle tornyot. Felül, a gömbből léptem elő, ahol forró italt ittam, mert hosszú útra készülődtem. Óriási oreikalkhon szárnyakat vonszoltam magam után, könnyű volt az egész, mint a selyem. Csokoládészínre feketedett gótikus-gaudita csúcsok közt vitt a keskeny gránitjárda, irdatlan magasban, langyos szél cibált. Aztán elfogytak a tornyok, végül a trambulin is, és én leugrottam. Zúgott, gyorsult a szél, s csak soká tártam ki az einar szárnyakat. Nagyot dörrent a fém, mégis lágyan emelt át az olajfák fölött, fehérmárvány tholoszok fölött siklottam az óceánig. Poszeidón lélegzett odalent, millió és millió tonna ólomsúlyú víz, éreztem nehéz,sós lehelletét. Döbbenetes érzés volt. Valahová Keletre tartottam, protokarthágói hajókat fürkészni az égből, Neith nevét óvni a teuton barbárok közt, hóba ásva aludni a Matterhorn csúcsán, míg természetes piramisa tellurikus áramokkal tölti arany szárnyimat... Szeretek ilyesmit álmodni :) Aztán megrajzolni :) :) |
| Dátum: | 2005.06.28. 11:26 |
| Értékelés: | 4.69 (217 Szavazás) |
| Alkotó: | Zsilvolgyi.Csaba + |
| Kulcsszavak: | Fantasy |
