Korongvilág

„Két hadsereg masíroz egymással szemben, és Kadar Parancsnoknak az Ankh-Morpork Városőrségtől veszedelmes ellenfelekkel kell szembenéznie, akiknek minden vágya, hogy őt elkapják… és ezek még csak a harcostársai. Az ellenség talán még ennél is rosszabb.”

Íme Nagy A’Tuin, a gigászi teknős, amint a világűrön úszik keresztül, hátán a négy hatalmas elefánt által tartott Korongvilággal. Terry Pratchett nagyszerű kreálmánya egyszerre önálló fantasy világ és paródiája saját, néha nem kicsit bolond világunknak. A mára huszonnyolc regénnyel és számtalan kiegészítő könyvvel büszkélkedő sorozat olyan szereplőkkel ajándékozott meg bennünket, mint Rincewind, a gyáva varázsló, aki egész filozófiát kerekített gyávasága köré; Cohen, minden barbár harcosok halhatatlan görbe tükörképe; Kadar kapitány, a részeges (később gyógyult alkoholista) és végtelenül, „csakazértis” tisztességes városőr; az emberszabású Könyvtáros (határozottan emberszabású, semmiképp sem az a másik, m-betűs szó), Mállotvix néne és Ogg ángyi; a sor szinte a végtelenségig folytatható. És persze ne feledjük az egyetlen szereplőt, aki minden könyvben megjelenik, még ha csak néhány mondatos szerepe van is, magát a Halált, aki minden emberfelettisége és emberen túlisága mellett is az egyik legemberibb figura mind közül. A sorozatban akadnak könyvek, amik egyedül állnak, nem kapcsolódnak szorosan a többihez, mint például a Kisebb Istenek vagy a The Truth (Az Igazság), és vannak néhány szereplő életét nyomon követő történetsorok, ilyenek például a boszorkányokról, a mágusokról és az Ankh-Morpork Városőrségéről szóló könyvek. Mindenkinek más okból és másik könyv tetszik jobban, de mindegyik rendkívül élvezetes, vidám és néha meglepően mély gondolatokkal van tele.

A teljesség kedvéért felsorolom az eddig megjelent Korongvilág könyveket.
Széltoló történetei: The Colour of Magic (A mágia színe), The Light Fantastic (A mágia fénye), Sourcery (Bűbájos bajok), Eric (Erik), Interesting Times (Izgalmas idők), The Last Continent (Az utolsó földrész), The Last Hero (Az utolsó hős). Ezek közül az Erik volt az utolsó, amelyik magyarul megjelent; az Interesting Times-ban gyáva varázsló hősünk eljut Kétvirág hazájába és még a turista családját is megismeri, valamint újra találkozik Cohennel, aki a világ legtapasztaltabb barbár hordáját gyűjtötte össze; a Last Continent-ben ismét egy egzotikus utazást tesz Rincewind; a Last Hero-nak pedig Cohen épp úgy főszereplője, mint a varázsló, és megtudhatjuk, milyen, amikor a Korongvilág Istenei ellen indul harcba valaki. Ez egyébként egy illusztrált regény, Paul Kidby zseniális festményeivel.

A Halál történetei: Mort (Mort), Reaper Man (A kaszás), Soul Music (Lélekzene), Hogfather (Disznó Atya), Thief of Time (Az Időtolvaj). Ezek közül a Mort és a Kaszás jelent meg magyarul. A Soul Music-ban tűnik fel a Halál unokája, Susan Sto Helit, aki a Hogfather-nek is főszereplője. A Soul Music a pop zene korai időszakának paródiája, egy Beatles-hez hasonlóan sikeres zenekarral a középpontban, a Hogfather pedig talán a legviccesebb, hiszen itt a Halál kénytelen beállni a Disznó Atya (a Télapó korongvilági unokatestvére) helyére; a Thief of Time egyik főszereplője megint Susan, de a Small Gods-ból ismert Lu-ce is igencsak fontos szerephez jut, sokat megtudunk a Histórikus rendi szerzetesekről és egészen megdöbbentő dolgok derülnek ki egy meglepően tehetséges novíciusról.

A boszorkányok történetei: Equal Rites (Egyenjogú rítusok), Wyrd Sisters (Vészbanyák), Witches Abroad (Vége a mesének), Lords and Ladies (Hölgyek és Urak), Maskerade (Álarcosbál), Carpe Jugulum (nem igazán fordítható: Carpe Diem = Ragadd meg a napot, Carpe Jugulum = Ragadd meg a torkot). Ezek közül a Vége a mesének volt az utolsó magyarra fordított kötet, a Lords and Ladies egy kifacsart tündérmese igencsak érdekes tündérekkel, beleszőve pedig egy kifacsart Szentivánéji Álom is fellelhető, valamint Magrat az esküvőjére készül; a Maskerade-ben a három boszorkány Ankh-Morporkba megy és megismerkedik az Operaházzal és annak Fantomjával; a Carpe Jugulum-ban pedig a boszorkányoknak nem kisebb ellenféllel kell szembeszállniuk, mit néhány igen hatalmas vámpírral.

A Városőrség történetei: Guards! Guards! (Őrség! Őrség!), Men at Arms (Fegyveres Emberek), Feet of Clay (Agyaglábak), Jingo (Jingo), The Fifth Elephant (Az ötödik elefánt), Night Watch (Éjszakai őrjárat). Ebből még csak az Őrség! Őrség! jelent meg magyarul; a Men at Arms-ban nagyot változik a Városőrség, csatlakozik hozzájuk egy troll, egy törp és egy vérfarkas is, és ha egymás elleni utálatuk nem lenne elég, még egy gyilkos is garázdálkodik a városban; a Feet of Clay-ben az Őrség tovább gyarapodik, és megtudjuk, milyen egy gólem lelkivilága; a Jingo-ról részletesen kicsit lejjebb; a Fifth Elephant-ban Kadar kapitánynak (aki ekkor már nem is kapitány) nagykövetként kell boldogulnia Überwald vérfarkasai, vámpírjai és törpjei között, felesége, egy eretnek törp és egy troll társaságában… Nincs egyszerű dolga. A Night Watch-ban pedig saját múltjába repül vissza, és kénytelen megtanítani magának mindent, amit tud.

Folytatás nélküli könyvek: Pyramids (Piramisok), Moving Pictures (Mozgó képek), Small Gods (Kisebb istenek), The Truth (Az Igazság), Monstrous Regiment (Hatalmas Sereg). Eddig a Piramisok és a Mozgó képek jelent meg magyarul, és tudtommal a Kisebb istenek lesz a következő kiadott Korongvilág regény, ebben egy igen furcsa, szigorú vallás uralta világot ismerhetünk meg, a Truth a Korongvilág első napilapjának történetét meséli el; a Monstrous Regiment (ez a legutóbb megjelent Korongvilág regény) egy lányról szól, aki fiúnak öltözve beáll a hadseregbe, hogy hazavihesse testvérét.

Fiatal felnőtteknek (vagy öreg gyerekeknek) szóló könyvek: The Amazing Maurice and His Educated Rodents (Az Elképesztő Móric és Idomított Rágcsálói), Wee Free Men (Pirinyó Szabad Nép). Ezek a könyvek szintén a Korongvilágon játszódnak, ám nem kapcsolódnak szorosan egyik megelőző történethez sem. Azért hívják őket „fiatal felnőtteknek” szóló olvasmánynak, mert – habár nem gyerekkönyvek -, mind a történetük, mind a nyelvezetük egyszerűbb a „felnőtt” regényekénél. Az Amazing Maurice egy beszélő és gondolkodó macska, sok hasonlóan intelligens patkány, valamint egy kevésbé értelmes kisfiú kalandjait meséli el. A Wee Free Men egy fiatal boszorkánypalánta első megpróbáltatásának története. Ennek egyébként készül a folytatása, tavasszal a „The Hat Full of Sky” címmel jelenik meg, és állítólag Mállotwix Néne is szereplője lesz, de ezt még nem lehet bizonyosan tudni.

Az összes könyvet ismertetni egy külön kötet terjedelmére rúgna, ezzel nem is próbálkozom, inkább kiragadok egyet teljesen önkényesen: személyes kedvencemet. Ez a gyöngyszem sajnos magyarul még nem kapható, bár főbb szereplőivel az Őrség! Őrség! lapjain találkozhattak azok, akik már ismerik a Korongvilágot. A Városőrség sorozat negyedik kötete ez, címe Jingo. Ugyan a szótári megfelelője „a teremtésit”, ám sokkal többet jelent ennél: a jingo egy régi, tréfás esküvés, amit a XVIII-XIX. században használtak gyakran Angliában. A szó később az agresszív, militáns nacionalizmus szinonimája lett, és mint ilyen, nem véletlenül lett ez a könyv címe is. A történet eleje Ankh-Morporkban, a Korong egyik legnépesebb városában játszódik. A Városőrség nagyot fejlődött az Őrség! Őrség! óta. Már egyáltalán nem csak abból a négy elveszett alakból áll: egy népes, erős szervezetté alakult, amely nagyjából ellenőrzése alatt tartja a város alvilágát. Kadar Kapitány már nem is kapitány, hanem Kadar Parancsnok, egyike a város előkelőségeinek.
Minden tökéletesen alakulna életében, amikor a tengerből egyszerre felbukkan egy titokzatos sziget, amit klaccsi és ankh-morporki halászok egyszerre találnak meg. Ez elindítja az ellenségeskedést a két nemzet között és Ankh-Morporkban hirtelen felüti a fejét az idegengyűlölet. Kadar Parancsnok egyszeriben lincselő, gyújtogató tömeggel találja szemben magát, és ha ez nem lenne elég, egy szövevényes politikai merénylet hátterét is fel kell derítenie. Az összecsapás elkerülhetetlen, a Városőrség pedig nem tehet mást, mint a háttérbe húzódik, hiszen a civil törvények helyébe háborús törvények lépnek. Még maga a Patrícius is kénytelen átengedni a hatalmat a hadsereg vezetésének. Amikor a merénylet egyik fő gyanúsítottja, 41 Óra Ahmed hajóra száll, hogy visszatérjen Klaccsba, a Városőrség, ami most már Kadar saját harci csapataként működik, követi őt egyenesen egy harcias sivatagi törzs karmaiba, ahonnan aztán az események középpontjába kerülnek. És hogy milyen egy Terry Pratchett-féle háború? Mint minden ezekben a könyvekben, kicsit sem olyan, mint amire számítanánk. Például letartóztatják benne a csapatokat. Ez azért még a Korongvilágon sem mindennapi. De hogy mi lesz a megoldás, mi történik a háborúval, a szigettel, az már maradjon meglepetés mindenkinek, aki még nem olvasta a könyvet.

Végezetül csak annyit mondanék, amit egy rajongói oldalon láttam egyszer: ha már ismered Terry Pratchettet: üdvözöllek a klubban. Ha még nem: mi tartott ennyi ideig?