Sucking Vacuum, Ultimate Edition

Címkék

Hat űrhajós
Egy mentőkapszula
Két hely
Érted a helyzetet

Az Alien Menace 2004-ben megjelent mini stratégiai játéka már akkor megérintette kérges kis szívemet, mikor először hallottam róla. A játék alapötlete rendkívül egyszerű: adott a Nemzetközi Űrállomás, amely az évek óta visszafogottan csörgedező karbantartási pénzek miatt egyre rosszabb állapotba jutott, mígnem egy nap fogja magát és összeomlik.

A legénység természetesen menekülőre fogja a dolgot, de hamar tudatosul bennük néhány apróság: egy darab mentőkapszula áll rendelkezésre, ami két személyes. Hogy használni lehessen, össze kell szedni valahonnét egy-egy teljes űrruhát is – ebből sem jut mindenkinek. Társainknál esetleg már ott lehetnek űrruha-darabok, talán a kapszula indítólemeze, vagy éppen a robotpilóta, melynek segítségével egy ember is elstartolhat a géppel és nem kell megvárni senkit.

A levegő persze vészesen fogy, felemelkednek tehát a bézbólütők, döglött macskák, tűzoltó készülékek és más hasonló fegyverek…

A Sucking Vaccum szabályai rendkívül egyszerűek, a komplett rendszer elfér tíz oldalon – ebből négy az alapjáték, négy az idegen behatolással fűszerezett változat kiegészítő dolgai (itt a menekülést néhány, az űrhajósokat begyűjteni szándékozó idegen nehezíti), plusz két oldalnyi opcionális szabály. Átlagos esetben elég tíz perc a beletanulásra és mehet is a játék.

A játékosok először összeállítják az előre gyártott 18 elemből a pályát – amely így minden játékban máshogy néz majd ki -, random kiosztásra kerül az egyes szobákban az összes felvehető cucc – fegyverek, oxigépalackok, űrruha-alkatrészek stb – jelzője (természetesen képpel lefelé, hogy ne lehessen tudni, mi hol van), felhelyezik a figuráikat és kezdődhet a menekülés.

És közben persze figyelnek az akcentusokra, hiszen nemzetközi űrállomásról van szó. Az egyik szabály-lapon apró táblázat is található akcentustippekkel, bár az egyik játszható figurát – a csimpánzt – mintha kihagyták volna róla a készítők.

A játékstratégiát három dolog határozza meg:

– Össze kell szedni a meneküléshez szükséges cuccokat – ez egyértelmű.
– Vigyázni kell, ugyanis egyes szobákban már induláskor vákuum uralkodik – ha egy ilyenre rányitjuk az ajtót, akkor a szomszédos helyről is elillan a levegő, nehezítve az életünket.
– Be kell osztani a karakterek tartalék levegőjét, amely afféle életerő-akciópontnak felel meg, hiszen a légüres térben végzett cselekvések és a társainktól kapott pofonok is fogyasztják. A levegőből az egyes szobákban elhelyezett tartályok segítségével töltekezhetünk fel. Ha a levegő elfogy, a karakter csak lassú kúszásra képes és teljesen védtelen társaival szemben.

Az adok-kapok hangulatot tovább árnyalják egyes speciális ketyerék, például Annabelle az android, akit megtalálva hasznos és erős szövetségest nyerhetünk, de ott vannak mondjuk az űrbeli mozgást lehetővé tevő hátirakéták vagy az ideiglenes mozgásgyorsítók is.

Az idegen behatolás játékban a szituáció hasonló, azzal a különbséggel, hogy az egyik játékos három, igencsak ellenálló, telepatikus képességekkel is rendelkező idegent alakít, akik a többi karakterre vadásznak, és az állomás emiatt kezd szétesni. A túlerővel szemben az emberek itt rákényszerülnek némi összjátékra, de mentőkapszulából és helyből továbbra is ugyanannyi marad…

Dizájnban elég pofás, a pályaelemek és jelzők nagyon jól néznek ki (bár főleg a jelzőket óvatosan kell szétszednünk az első kicsomagoláskor, mert elég sérülékenyek), plusz rengeteg apró képi poént zsúfoltak beléjük. A raktárban heverő aliens-rakodógép mellett békésen megfér az űrodüsszeiás komp, vagy éppen a Ripley felirat az egyik öltözőszekrényen.

Egy játék úgy fél-háromnegyed óráig tart és komplexitásában sem mérhető egy Twilight Imperium III-kaliberű cucchoz, amellyel az ember simán eltölt alkalmanként félnapokat is. Ennek ellenére, vagy inkább épp emiatt nagyszerűen használható bemelegítő játéknak, amíg mondjuk egy rpg ülés többi résztvevőjére várnak a népek. Könnyen hordozható is, hiszen a doboz mérete kábé fele egy rpg szabálykönyvének, plusz árban is elfogadható, hiszen alig húsz dollárba kerül.

És milyen másik játékban lehet döglött macskával kiverni a szuszt egy csimpánzból?

http://www.alien-menace.allthingsfun.net/Sucking-Vacuum/Sucking_Vacuum.htm
https://boardgamegeek.com/boardgame/4606/sucking-vacuum

Utolsó hozzászólások   [Ugrás a fórumhoz]

    Attila

    2006-06-20 15:45:18

    Jester:

    Én innét vettem:

    http://www.warehouse23.com/item.html?id=ANM7359

     

    Conquerorx:

    A Twilight Imperium III egy eszméletlenül dögös, elég komplex és hosszú játéküléseket biztosító - 6-8 óra is lehet egy játszma - űr-stratégia játék.

     

    http://www.boardgamegeek.com/game/12493



    Conquerorx

    2006-06-20 21:30:06

    Kösz az infót. Ezt a másik játékot nem lehet véletlenül Magyarországon valahonnan beszerezni?



    PaYa

    2006-06-21 11:24:38

    Nálunk is hozzáférhető. Ha ismersz, tudod hogy, ha nem, akkor keress meg a fórumon!

     

    Üdv,

    PaYa



    Pett-moondevil

    2006-06-24 03:01:33

    Bár szélsőségesnek tűnnek, én értem, átérzem Kerecsen mondatait. Én mondjuk nem Degecre költözöm, hanem a tápolás poklainak mélyére, de azt is elég rossz megtapasztalni. Ennek ellenére szeretek azért táblás játékokkal játszani, ha elég kevéssé flexibilisek vagy félreérthetők ->egyszerűek a szabályok.

     

    Hellguard666:

     

    20 dolcsi szerintem 10-15 alkalomra nem is sok. Én már vettem olyan rpg könyvet, amit nem "használtunk" ennyiszer, vagy éppen egyszer sem.



    Bala

    2006-06-27 08:29:06

    kicsit Roborally-s, nem?




belépés jelentkezz be    

Back to top button