Nemere István: Vérvonal

Címkék

Na, akkor elmondom, hogyan ismerkednek a leszbikusok. Az egyik azt búgja, hello, a másik szerencsére tud annyira angolul, hogy legalább nagy vonalakban értse, mit akar a vendég, és magyarul válaszul: helló (figyelni az ékezetre!). Majd egymással szemben állnak egy darabig, és minden eldől. Ezután pár szót váltanak forró hangon, és irány az ágy. Na jó, előtte még isznak valamit.

És hogy mindezt honnan tudom? Megjelent Nemere István 470. regénye, Vérvonal címen. És film is készül belőle. Szerencsére nem pont a regényből, mert az nézhetetlenül rossz lenne, de mivel a forgatókönyvet is Nemere írja, az utóbbira még így is nagy esély van.

Legyünk őszinték: mit várunk egy eleve B-listás filmnek készülő mozi regényváltozatától? Ám az eredmény még így is megdöbbentő.

Az alapötlettel nincs baj:  fehérmájú, Amerikába szakadt magyar színésznő, aki mellbedobással jutott el Hollywoodba, titokzatos sorozatgyilkos, magyar helyszínek. Ám az egész áldozatul esik Nemere gépeléstechnikájának: a sablonos sztorit csak az dobja föl, hogy az író olyan feledékeny, hogy azt sem tudja, mit írt két oldallal korábban.

Mivel ez egy ilyen csavaros thriller, ezért olyan rejtélyeket kell kibogoznunk (figyelem! Még az FBI-nak sem sikerült!), hogy vajon milyen kapcsolat lehet a következő négy, ‘valahonnan’ bevándorló amerikai között: Nicoll Wood, alias Gervai Mária, egy bizonyos Gro, Irene Santa (ezt a neve alapján elkönyvelik mexikóinak, pedig a vak is látja, hogy lapp, és a Mikulás unokahúga), meg valami G betűs, valami Gervai, ezen még poénkodnak is, hogy vajon zservének vagy zsörvének ejtik-e a tengerentúlon.

Később persze kiderül, hogy csak az író nem volt a helyzet magaslatán, hiszen a második Gervait Gervónak akarta nevezni, csak elfelejtette.

Van ám a történetben egy testőr is, akibe a főhősnő meg a titkárnője akar belezúgni. Róla azt kell tudni, hogy egy amatőr cég alkalmazásában áll, amely őt, mint egyetlen férfit jelöl ki egy női kliens védelmére. Gáborunk komplett idióta, aki egy aranyhal memóriájával bír (és így elkerülhetne egy merényletet, ha nem csak mondja, hanem a mondat befejezése után ki is néz a luxusszálló királyi lakosztályának ablakán, ami persze egy húsz méterre álló irodaház tűzfalára – pontosabban az irodaház vécéjére – nyílik.) Ő az egyébként, aki a sötétített üvegű és feltehetőleg páncélozott limuzinból áttereli védencét egy ellenőrizetlen polgári kocsiba, hogy utána fél órás (!) autósüldözésbe fogjon a Budai Váron belül. (A rendőrségnek nincs annyi esze/ideje, hogy ezalatt lezárja a Várat). Ja, és a végén kiderül, hogy persze korrupt. Az ember elgondolkozik, hogy a kötetet támogató In-Kal Security mi alapján döntött úgy, hogy támogatja ezt a könyvet. Az új szlogen a „Nálunk nem dolgoznak Gáborok!”?

Vannak magyar nyomozók is, az ő jellemükben is mélyre ható változást okozott valószínűleg az az alvásra szánt pár óra, amennyi ideig a szerző abbahagyta a gépelést. „Novák” a könyv elején méltatja a bulvárlapokat, hiszen „Ezek manapság a legnagyobb példányszámú újságok, tehát ezt olvassa a jónép. Nekünk pedig tudnunk kell, kiről-miről beszél az ország, mi újság a legális, féllegális és illegális körökben.” Mondjuk a jónépből a regény végére félanalfabéták lesznek, és Novák már megveti a bulvársajtót. Melindának is ennyi időbe telik, hogy miután átlátott Nicoll sminkjén, és rájött, hogy csak egy átlagos nő, később megbabonázza a színésznő szépsége.

A magyar szöveget angol félmondatok tarkítják. A „You are okay, darling?”-ra egyszerűen legyintünk, de a következetesen j-vel írt „jes” már zavaró. A pontot az i-re (vagy j-re) az „Ez egy családfa, are you understand?” teszi fel.

Persze minden megy a maga útján, kiderül, hogy igazából ki áll a gyilkosságok mögött (sosem találnánk ki), majd az utolsó pár oldalon van még egy csavar is (jé).

Ami viszont nincs a könyvben, az az erotika. Habár a borító alapján egy direkt könyvdepóknak kiadott pornósorozatra asszociálhatnánk, az esetleges nemi együttlétek annyira izgatóak, mint egy fő műsoridőben leadott lábgombaölőszer reklámja loopolva.

A Vérvonal minden kétséget eloszlat. Nemerét, mint írót, már csak múlt időben lehet említeni. Ezzel a kötettel egy dolgot bizonyított: olcsó, primitív ponyvában még mindig ő a legjobb Magyarországon, álnevei a nyomába sem érhetnek. És ez, valljuk be, azért valahol nagy szó.

Nemere István
Vérvonal
Pallas Antikvárium Kft, 2007
ISBN 978-963-7524-53-0
Ár: 1690 Ft

Utolsó hozzászólások   [Ugrás a fórumhoz]

    Krynn

    2007-11-25 22:19:24

    Hantien Harran, tudtommal csak a repülő boszorkányok létezését tagadta le - az eredeti mondás talán latinul volt, és különböző típusai voltak a boszorkáknak, ő csak az egyiket tagadta. Legalábbis nekem ezt tanították. :D



    Thaur

    2007-11-26 07:05:12

    A strigákat. És ez egy, a kánoni törvényekben szereplő cikkely átvétele. (Kálmán történykönyve, 57. cikkely - a 60. cikkely szól amúgy a varázslatosságok űzőinek (malefici) megbüntetéséről.)

     

    Még a boszorkányhisztéria (nyugati) kezdetéiig is volt vagy száz év, a csúcspontokig vagy négy-ötszáz. S mint majdnem mindenben, mi ebben is lemaradtunk (csak XVII-XVIII. század).

     

    :D Mostanaban nem erossegem az ontopic.



    Armand

    2007-11-27 08:15:53

    OFF még mindig, az eredeti cikkely:

     

    "de strigis (vero) quae non sunt, nulla quaestio fiat"

     

     

    Amennyyire én emlékszem, ennek interpretációja az, hogy a strigák konkrétan monszták voltak (vö. Apuleius: Aranyszamár) (vagyis Kálmán szerint nem voltak), és véletlenül se keverendők össze a maleficistákkal, vagyis a vajákos nyanyákkal, vagyis nagyrészt csatlakoznék Thaurhoz.



    Vendég Krilin

    2007-11-27 12:32:23

    János és István elmennek kirándulni. János tudja, hogy merre kell menni. Egyszer csak elérnek egy útelágazáshoz.

    - Erre, János? - kérdezi István

    - Erre bizony, István - feleli János.

    Mennek tovább a helyes irányba. Mennek, mendegélnek, de hamarosan újabb elágazáshoz érnek.

    - Erre, János? - kérdezi István

    - Bizony erre, István! - feleli lelkesen János.

    Haladnak így tovább a cél felé. De nemsokára ismét elágazik az út!

    - Erre, János? - mutat István az egyik irányba

    - NEMERRE ISTVÁN! - válaszol szomorúan János.



    Vendég gszebe

    2007-12-08 12:05:59

    A strigák az állat-alakot felvenni képes boszik voltak, a törvény csak rájuk vonatkozott.

     

    Nemere lehet, hogy olvasmányosan ír történelmet, de hogy hiteltelenül az biztos. Ráadásul havonta megjelenik neki valami "nagy történelmi leleplezés"-jellegű borzalma...

    (Történész is vagyok, meg szakkönyvtáros is ... csak referenciaképpen.)




belépés jelentkezz be    

Back to top button