Félelmetes történetek – Call of Cthulhu kalandötletek #10

Címkék
Fordította: Aserminio de Mueria (Zsámboki János)
 
Az alábbi kalandötletek a https://www.talesofterror.net/ oldalról származnak, illetve az azonos című kalandötlet – gyűjteményből. Gondoltam, lefordítok néhányat azok közül, amelyek különösen elnyerték a tetszésemet. A válogatás szempontjai teljesen önkényesek. Az egyes történetek íróit a kalandötlet címe alatt tüntettem fel. Minden egyes ötlet a nyomozók által is megismerhető résszel kezdődik, majd három lehetséges megoldást/magyarázatot vet fel ugyanarra az alapötletre. Örömmel köszönthetek egy magyar szerzőt is, Khilthoron-Safi két történettel képviselteti magát.
 
 
Pokoltűz Klub
Andrew Behan
 
A Dublin városától tíz kilométernyire fekvő Montpelier Hill arculatát döntően a Pokoltűz Klub határozza meg. A romos épületet eredetileg vadászháznak építtette 1720 -ban William Conolly, egy ír képviselő. Halála után az addig teljesen ismeretlen „Pokoltűz Klub” örökölt az ingatlant. Maga a klub, amelyet Athy -ban alapított egy betiltott korábbi társaság utódaként
Richard Parsons (más néven Jack St Leger), Rosse első Lordja és egy vicces kedvű festő, Worsdale. A tagok kivétel nélkül jeles korhelyek, telhetetlen élvhajhászok, és csirkefogó piperkőcök közül kerültek ki, akik a szóbeszéd szerint sötét varázslatokat végeztek a klub falai között. Neves történészek szerint ezeknek a szóbeszédeknek komolya alapja is volt, amint azt a szervezet neve is megerősíti.
 
Lehetőségek:
 
1) A Pokoltűz Klub tagjai valóban feketemiséket celebráltak és förtelmes orgiákat rendeztek Montpelier Hillen, ám semmilyen Mítosz-ismerettel sem rendelkeztek, a sátáni kellékekkel csak erkölcstelen tivornyáikat fűszerezték meg.
 
2) A Pokoltűz Klub Cthughát tisztelte. Amikor Conolly építkezni kezdett, az alapok ásásakor megtörtek egy „boszorkánykört”, ami valójában egy óriási Ősi Jelet takart, amit évezredekkel korábban készítettek, hogy csapdába ejtsenek egy csapat tűzvámpírt. Amikor a Pokoltűz Klub mélyen tisztelt beltagjai ezekkel a lényekkel találkoztak, hamar Cthugha hitére tértek. Egy emlékezetes látogatásukkor a tagok magukra gyújtották a házat, miközben odabenn mulatoztak! A hagyomány szerint egy fogadás nyomán keletkezett a tűz, amikor el akarták dönteni, melyikük bírja tovább a okol tüzét, ez azonban tévedés. A tűz kitörésekor éppen mesterüket akarták megidézni. Bár a klub eltűnt 1740 körül, a tűzvámpírok még mindig élnek és éheznek.
 
3) A klub tulajdonképpen egy üldözött angol Nyarlatotep – kisegyháznak adott otthont. A helyiek számos alkalommal bepillantást nyerhettek a tagok sötét üzelmeibe. Egyszer egy vándorpap toppant be a klubba, akik éppen egy hátborzongató Bacchanáliát tartottak és a papot arra kényszerítették, hogy végignézze az egészet. Az ünnep végig egy hatalmas, fekete macska körül forgott és amikor a pap váratlanul kiszabadította magát, felkapta a macskát és megpróbálta kiűzni belőle az ördögöt, amire az egyszerűen felrobbant. A testéből egy démon állt össze, amely a tetőn keresztül elmenekült, a mulatozókra omlasztva a tetőt.
Máskor Tom Conolly magával az ördöggel találkozott a ház ebédlőjében, aki éppen a „fekete ember” alakját viselte.  
Alapítója 1741 -es halálát követően a klub bezárt, ám a tagok továbbra is összejártak Rosse második Earljének vezetésével. 1845 -ben Rosse harmadik Earlje Nyarlathotep segítségével építette fel a Parsonstowni Leviatánt. Ez az 1908 -ban szétszerelt távcső a világ legnayobbjának számított egészen 1917 -ig. Bár az ír éghajlat tökéletesen alkalmatlan csillagászati megfigyelésekre, csodálatos berendezését használva Rosse fedezte fel a galaxisok spirális alakját, a Rák-Ködöt és az Orion csillagképben található nagy ködöt. Nem tudni, hogy fiai, Laurence (negyedik Earl, csillagász) és Charles (feltaláló) részt vettek -e a kisegyházban, amely napjainkra az egész angolul beszélő világban elterjedt.
 
 
Furcsa örökség
Aserminio de Mueria
 
A nyomozók egyikének meghal egy távoli rokona, „Józsi bácsi”, akivel mindig is nagyon közeli kapcsolatban állt. Nem is nagyon lepődik meg, amikor kiderül, hogy a gyermektelen férfi minden vagyonát rá hagyta, annál inkább azon, hogy az öreg egy bakonyi hétvégi házzal is rendelkezett, immár negyven éve, amiről a nyomozónak sohasem szólt. Ha körbekérdez, kiderül, hogy a rokonságban senki sem hallott a titokzatos nyaralóról, ám mivel megörökölte, a nyomozó akár azonnal birtokba is veheti. Vajon miért titkolta Józsi bácsi ennek a háznak a létét is, ha a tulajdoni lap bizonysága szerint 1944 óta az övé a bakonyi domboldalban, egy szép darab szőlős közepén megbújó nyaraló?
 
Lehetőségek:
 
1) Józsi bácsi nem igazán büszke arra, ahogy a nyaralót szerezte. A háború alatt egy zsidó családot bújtatott a tanyáján, ám jó előre kikötötte, hogy nem ingyen segít, hanem egy szemérmetlenül nagy összeg fejében, amit arany ékszerekben kért. A család túlélte a háborút, kifizette a kért összeget, amelynek egy apró részéből vette Józsi bácsi a nyaralót, a többit pedig egy ládában elásta a kert végében. Azonban Józsi bácsit egész életében nem tudta megemészteni, hogy kiszolgáltatott emberek nyomorúságán gazdagodott meg, így nem is tudta kiélvezni vagyonát, sohasem használta fel az aranyat és a nyaralót sem nagyon látogatta, nem is szólt róla senkinek sem. A nyomozók jó néhány millió forintnyi  aranyat találhatnak, ha alaposan átkutatják a házat és a kertet.
 
2) Józsi bácsi eredeti neve Kiss Béla, a magyar bűnüldözés történetének egyik rejtélyes alakja nem mellesleg gyakorló boszorkány. Még a huszadik század elején került a birtokába egy varázslat, amely gyakorlatilag korlátlan ideig meghosszabbítja az ember életét, mindössze fiatal lányok kellenek hozzá, akik életerejükkel táplálják a varázslat létrehozóját. 26 lány fiatalságának elraktározása után úgy érezte, el kell tűnnie a hatóságok elől, így bevetette magát a világháború forgatagába. A háború után Kovács Sándor néven folytatta évtizedekkel meghosszabbított életét, csendben, minden feltűnést kerülve morzsolgatta az elorzott éveket, ám a második világháború vége felé érezte, hogy a lányok életereje fogyatkozik, így újabb áldozatokat keresett, zsidókat bújtatott, akik természetesen napokon belül feldolgozott életerőként végezték. A későbbi Józsi bácsi a Rákosi-rendszerben nagy ember volt, az ÁVH -nál szolgált főtisztként. Volt azonban egy szenvedélye, amiről senki sem tudott: Ha kedvére való, szép, fiatal lányok kerültek az Államvédelmi Hatóság börtönébe, mindig jelen volt a kihallgatásukon és ha megfelelőnek találta őket, egy lefüggönyözött kocsiban elvitette a kis nyaralójába. Itt aztán kedvére megcsapolta életerejüket, jelentős tartalékokat halmozott fel, amik kitartottak egészen a huszonegyedik századig. Természetesen akkoriban senki sem kérdezősködött, ha valakit elvitt az ÁVH és soha többet nem került elő. Így megfelelő tartalékok birtokában 1956 után újra névtelenségbe süllyedt, meghúzta magát, Szabó József néven, hiszen ideje volt bőven. Éppen az újabb begyűjtést szervezete a kétezres években, amikor elütötte egy gépkocsi. Kórházba került, megműtötték, ám a kezelés során kapott gyógyszerek egyike végzetes hatással volt a szervezetére: Az évtizedekkel ezelőtt elraktározott életerő órák alatt elszivárgott a testéből. A mindig fiatalos, negyvennek sem kinéző – papíron – nyolcvan éves Józsi bácsi két nap alatt megöregedett, roskatag aggastyánná sorvadt, majd meghalt.
A titokzatos nyaraló azoknak az embereknek a földi maradványait rejti, akik az utóbbi száz évben életben tartották az „öreget”. Zsidók a második világháborúból, fiatal nők az ötvenes évekből. Az összeaszalódott holttesteket a borospince hordóiban rejtette el gyilkosuk, a mai napig itt várják hogy valaki fényt derítsen a sorsukra. Természetesen a szemfüles nyomozók megtalálhatják Józsi bácsi varázskönyveit is, amelyekben részletesen leírta az életet meghosszabbító varázslatot is, valamint az öreg négy-öt személyazonosságát bizonyító papírokat, amelyek segítségével némi levéltári munkával végigkövethető meglehetősen hosszúra nyúlt élete.
 
3) A szocializmus alatt nem csak a történelmi egyházak működését nehezítették meg, a különböző kisegyházak is rejtőzködni kényszerültek. Józsi bácsi a háború előtt egy apró gyülekezetet vezetett, akik a halálon túli élet rejtelmeit kutatták. Az egyik tag pártkapcsolatainak köszönhetően viszonylag háborítatlanul működhettek. A tagok saját életüket szerették volna meghosszabbítani, ennek érdekében haláluk után saját testükbe börtönözték lelküket. Józsi bácsi váratlan halála felborította terveiket, mivel nem tudták egy beavatott nevére íratni a rend központjaként szolgáló nyaralót. Józsi bácsi temetése után három nappal a rend még élő tagjai felkeresik a sírját és egy éjjel kihantolják, majd a bakonyi nyaraló alatt húzódó barlangban új életre keltik. Amennyiben a nyomozó át akarja venni örökségét, azt tapasztalja majd, hogy egy élőhalott varázslókból álló titkos társaság működik a csinos kis vityilló alatt, akik további segítsége fejében készek bizonyos szolgálatokkal fizetni…
 
 
A karkötő
Aserminio de Mueria
 
Rablás történik a városban, egy hetven éves öregember panellakását rámolják ki. Az öreg már kissé szenilis, így az eltűnt tárgyak összeírása kínos lassúsággal halad, már tizenkét órája gyötrik egymást a nyomozókkal és még mindig nem látszik a vége. Ekkor behoznak egy tíz fős, vietnámi fiúkból és lányokból álló csapatot, akiket valami késelés miatt gyűjtöttek be egy kocsmából. Az öreg ahogy meglátja az egyik fiatal lányt, azonnal fölpattan, nekiugrik, össze- vissza pofozza, harapja, mindenáron le akarja tépni a lány rézkarkötőjét, úgy kell hogy lefogják a rendőrök. Közben végig azt kiabálja „Enyém! Enyém!” A társaságnál semmit  sem találnak, ami kapcsolatba hozhatná őket az öregemberrel vagy a betöréssel, az ellopott értékek nincsenek náluk, amikor kikérdezik őket semmiről sem tudnak. A lány állítása szerint a karkötőt évek óta hordja, édesanyjától kapta, a rendőrök teljesen tanácstalanok. Az egyik nyomozónak, aki a rendőrségen dolgozik, felkelti a figyelmét az eset.
 
1) Az öreg katonaként szolgált annak idején, tagja volt a vietnámi háborúban működő magyar megfigyelőcsoportnak. A kinti szolgálata alatt szerzett egy pár repeszdarabot a derekába és egy vietnámi feleséget is. Az ő történetük igazi regényes kapcsolat, halálosan egymásba szerettek, a jóvágású magyar tiszt hamis papírokkal, minden befolyását latba vetve csempészte haza a nála jóval fiatalabb vietnámi lányt, itthon egybekeltek és boldogan éltek, amíg meg nem haltak, azaz amíg a feleséget el nem ütötte egy kocsi tíz évvel ezelőtt. Az öreg nem téved, valóban felismeri a karkötőt, ő szakasztott ilyet kapott a feleségétől annak idején a megismerkedésükkor. Nem tudhatja, hogy a karkötő egy szerelemvarázs anyagi jelképe, egy ősi keleti boszorkányrend tagjai ezzel lobbantják olthatatlan szerelemre a kiszemelt férfit. A fiatal lány egykor jól választott, az elbűvölt katonatiszt kimenekítette a háború poklából és boldog életet biztosított neki. Az éjjel kihallgatott fiatal lány ugyanennek a boszorkányrendnek a tagja, a bűvös karkötőt már elkészítette, ám még nem döntötte el, melyik férfit akarja behálózni, így egyelőre a saját karján hordja. Mivel a barátjával közösen bérelt lakásán több kilónyi kábítószert is tárolnak, félni kezd, hogy házkutatást tartanak náluk, így a kihallgatás során az egyik nyomozó karjára csúsztatja a karkötőt és az így elbájolt rendőr segítségével elszökik. Az öreg lakását egyszerű betörők rámolták ki, a szajrét egy józsefvárosi panellakásban őrzik, amíg az orgazda el nem szállítja.
 
2) Az öreg lakását a vietnámi fiatalok rámolták ki, de ők maguk sem tudnak róla. Az öreg annak idején diplomataként szolgált, a fél világot beutazta, különösen a szocialista országokat, ahonnan mindenhonnan egy rakás ajándékkal ért haza, amiket az ottani kisfőnököktől kapott. Maga sem tud róla, de számos, egészen komoly varázserővel bíró holmi is lapult a gyűjteményében, ezeket a helyi párttitkárok kobozták el annak idején a tulajdonosaiktól és költségtakarékossági okokból elajándékozták, a helyett, hogy drágán  beszereztek volna valami illendőt, mondjuk egy Lenin összest, bőrkötésben. Egy feltörekvő magyar boszorkánymester szemet vetett a gyűjteményre, így elbájolt egy csapat ázsiai fiatalt, akik öntudatlan állapotban rámolták ki a lakást és elvitték neki a csecsebecséket. A terve valami olyasmi volt, hogy ha Pesten egy csomó ázsiai holmit lopnak és a tettesek szintén ázsiaiak, akkor a rendőrség egyből valamilyen alvilági csoportok közti leszámolásra gondol majd és nem is nyomoz tovább. A lány esetében azonban valamilyen módon félresiklott a varázslat és a karkötőt megtartotta magának, mivel megtetszett neki.
 
3) A napokban bukkant föl egy új kábítószer a Pesti éjszakában, a neve Molylepke. A rendőrség által felkért szakértők egyelőre tehetetlenek, a felhasználóktól csak annyit tudtak meg, hogy a kék színű por bevétele után mindenféle látomásaik támadtak, a világot órákon át teljesen más színben látták. A Molylepke eddigi elemzései semmi eredményt sem hoztak, a por semmilyen ismert kábítószerhez sem hasonlít, előállítása, működése rejtély, de futótűzként terjed a használata. A szer eredete nem véletlenül rejtélyes, a Mi-gók gyártják, ezzel fizetnek emberi ügynökeiknek, akik különböző megbízásokat teljesítenek nekik. A szer hatása sem evilági, a használó szemét rányitja a túlvilágra. Látni kezdi a holtak lelkeit, az emberek asztrális kivetüléseit, az elmondott varázslatokat, a tárgyakban lapuló varázserőt. Aki beveszi, hirtelen egy egészen más világban találja magát. Így tett az a csapat fiatal is, akik belőve hirtelen egy házból kicsapó ellenállhatatlanul vonzó fénycsóvára figyeltek fel. Betörtek a lakásba, ahol a ragyogás forrását sejtették és hirtelen igaz valójában látták az öreg „kincseit”, amiket a másik világban megszépített, kiszínezett a rengeteg hozzájuk kapcsolódó boldog emlék. Gyorsan felpakolták az értékes szajrét és olajra léptek. Azonban ahogy kijózanodtak, hirtelen a maguk valójában látták a lopott holmikat: Egy csomó kopott, értéktelen emléktárgy, amely összesen nem ér ezer forintot sem, ha egyáltalán akad rá orgazda. Gyorsan bedobálták az egészet egy kukába, ám a lánynak valamiért megtetszett a karkötő, úgy gondolta nem lesz belőle gond, ha megtartja. Azonban mégis lett.   
 
 
A Sátán kutyája
Khilthoron-Safi

Az utóbbi időben egyre több panasz érkezett Budapest IX. kerületéből egy hatalmas szörnyű kutyára, aki éjszaka megfélemlíti a lakosságot. A történet komolyra fordulását az első eset hozta, amikor is egy 12 éves gyermek karját találták meg az egyik parkban. A teljes holttestet még keresi a rendőrség, az igazságügyi orvosszakértők véleménye szerint a kart valamilyen vadállat téphette le, a sebből vett minta alapján valószínűleg kutya, vagy ahhoz közel álló emlős. A kerületben egyre nagyobb a pánik, több bejelentés is érkezett eltűnt személyekkel kapcsolatban.

Lehetőségek: 
1) A kilencedik kerületben a Dunához közel egy külföldi cég, a Karyotech kutatásokat folytat. Hivatalosan csupán növényekkel foglalkozik, azzal is csak elemzés szintjén, ám valójában egy szörnyű kísérlet folyik a háttérben. Emberek és állatok viselkedését befolyásoló szerekkel foglalkoznak, azonban az egyik a tudtukon kívül gáz halmazállapotban szivárog, odavonzza és vak dühbe hergeli az állatokat. A kutyák és macskák feltúrják a szemetet, még több hatóanyag jut a szervezetükbe egyéb biológiai hatással rendelkező anyagok kíséretében. Ennek köszönhetően nem egy, hanem számos megváltozott kutya kóborol a kerületben, éjszaka a legerősebb a szer hatása, így ekkor tetőzik a dühük is, már számos áldozat írható a számlájukra, és ki tudja meddig nő a számuk?
 
2) A nyomozók az utcán kutatva hamar észrevehetnek egy embert, aki hozzájuk hasonlóan a kerületet járja. Beszédbe elegyedve vele hamarosan kibukik belőle minden. Elmondja, hogy az egyetem kórboncnoka az üllői úti intézetben, és nemrég egy nagydarab, csapzott, kifejezetten fura, de barátságos kutya várta a lakása udvarán, megsajnálta és befogadta. Eleinte nagyon kedves, értelmes ebnek tűnt, azonban sehogy sem tűrte gazdája távollétét, így hamarosan be kellett vinnie munkahelyére magával. Sírva bevallja, hogy a patológiai intézetben, a kutya valahogy bejutott a hűtőkamrába, és azon kapta rajta, amint holttestekből zabált. Iszonyatosan leszidta, de nem vallotta be senkinek. Ezentúl mindig elzárta, de a kutya hamarosan fenyegetően lépett fel és pár nap alatt rettegésben tartotta Tóth boncmestert, gyakorlatilag kényszerítette, hogy tovább fogyaszthassa szörnyű táplálékát. Elég gyorsan nőni kezdett, majd elszökött egy éjszakán. A boncmester elmondja a nyomozóknak, hogy biztosan Ő tette ezeket a szörnyűségeket, emberhúsra vágyik.
A kutya valójában csak egy kivetülése valami szörnyű istentelen lénynek, ha a nyomozók nem kapják el, hamarosan hihetetlenül megnő az áldozatok száma, és Ő minden holttesttel egyre erősebb lesz.
 
3) A helyzet valójában az, hogy egy helyi lakos kutyája megvadult, és az apa hazaérve csak a gyereke megcsonkított holttestét találta meg. Természetesen nem merte bevallani, ezért a kutyát elhajtotta, kába tudatállapotban bolyongott, a gyermek karját egy parkban elhagyta, majd a Dunába ugrott a többi maradvánnyal. Két eltűnés tehát igaz, a többi csak pletyka.
 
 
Őssejtek
Khilthoron-Safi

Az egyik amerikai nagyvárosi rendőrsége felfigyel az utóbbi hónapokban történt gyanús, szertartásos öngyilkosságokra. Az áldozatok jó körülmények között éltek, eddig nem volt ismert semmiféle különleges vallási nézetük, és ami a legfurcsább, mindannyian szervátültetésen estek át az utóbbi egy-két hónapban. Az áldozatok száma lassan eléri a húszat, hasonló  a tett elkövetésének módja, mindannyian a természetben, meztelenül, valamilyen egyszerű módon vetettek véget földi létezésüknek.
 
Lehetőségek:
 
1) Alaposabban nyomozva még egy közös vonás található a halottaknál. Noha számos különböző kórházban végezték a műtéteket, az altatószer minden esetben ugyanaz volt. Méghozzá egy kísérleti altató, a HNNT450, melyet egy kis méretű kutatólabor fejlesztett ki. A szer azonban igen komoly mellékhatásokkal jár, a betegek bizonyos agyi területein olyan változásokat okoz, mely igen ősi érzelmekért, késztetésekért felelős, így sokan közülük körülbelül egy hónap alatt olyan módosult tudatállapotba kerültek, mely a természet felé rángatta őket, majd öngyilkosságot váltott ki. Érdekes kérdés, hogy vannak-e olyan emberek, akik nem haltak bele ebbe a tudatállapot-változásba, és ha vannak, mi van velük, valamint, hogy véletlen egybeesés-e, hogy a kutatócsoport feje valamilyen kis egyház tagja, akikről furcsa pletykák keringenek?
 
2) A nyomozók hamar szembekerültek azzal a ténnyel, hogy minden műtét egy kanadai magánkórházban történt. A klinikán nyomozva kiderülhet, hogy a szűkös anyagi helyzetben lévő igazgatót felkereste egy alak és szerveket kínált kifejezetten jutányos áron. Az igazgató azt hitte a szokásos módon, orvul szerzett szervekről van szó, azonban a csődszéli állapot miatti kétségbeesés átlökte minden erkölcsi határon. A műtétek rendben zajlottak, sőt a kilökődés enyhébb és ritkább volt, mint valaha. Az idegen már nehezebben található meg, hiszen messze északon él. Végül fény derülhet a szörnyű igazságra: a szervek valójában shoggoth-szövetből nőttek, nem tudni, mi az idegen célja ezzel, de a szervek hamarosan megfertőzik a befogadó szervezetét míg végül elérik a központi idegrendszert és talán önáldozatként szolgálnak Ubbo-Sathla számára.
 
3) A betegek mind egy klinikán feküdtek, ahol egy elmebeteg orvos végzi a szervátültető műtétek altatási feladatait. A téboly olyannyira elhatalmasodott rajta, hogy eszébe vette, elpusztíttatja a földet egy mérhetetlen vénnel, hogy végre megtisztulhasson a világ. A nyomozás során talán az asszisztensek elmondásaiból, vagy egyéb úton kiderülhet a terv lényege is: Az orvos altatás közben hipnotizálta az az összes beteget, így azok a műtétjük utáni első holdtöltekor feláldozták magukat a „szebb jövő” érdekében.
 
 
 

Utolsó hozzászólások   [Ugrás a fórumhoz]

    Cassadra

    2009-06-05 09:27:48

    Hát... nekem pedig azonnal kedvem lett játszani! :o)



    G46

    2009-06-05 10:28:27

    Üdv!

    Noha megvan a CoC, soha nem játszottam vele, ennek elelnére mindig elolvasom ezt a rovatot.

    A Sátán kutyája /1-re szeretnék reflektálni. Mármint hogy ez nem valószínű, hogy ez így megtörténik. Egy titkos kísérleti telep, ahová bejárnak a kóbor kutyák? És az ott dolgozók nem veszik észre? Nehezen hihető. A telepen elhejezett mérgező tartájok sem valószínűek- a hasonlókkal foglalkozó cégek a saját mérgező hulladékuktól nagyon gyorsan igyekeznek megszabadulni, nem véletlenül. És ha én nagyon csúnya dolgokkal foglalkoznék kutatóként, gondosan ügyelnék arra, hogy ne egy nyomorult környezetvédelmi ellenőrzésen bukjak le. Az viszont már másik dolog, hogy a megbízott vállalkozó spórolási célzatból nem krómacél, hanem lecsavarható tetejű PVC-hordóba rakja a cuccot, és nem a drága hulladékégetőbe viszi, hanem kidobja egy nem feltűnő részén az erdőnek.



    Khilthoron

    2009-06-05 10:46:14

    Privátban reflektáltam, köszi az észrevételeket!



    Odusz

    2009-06-05 13:07:24

    Én is reflektálnék, A "sátán-kutyásra": a kutya elvitele a munkahelyre egy ilyen esetben teljesen valószínűtlen. De az ötlet amúgy remek. Én azt hittem valamilyen átváltozott ghoul az! :nyenye:

     

    Jó ez a rovat, kellemes olvasmány!



    Kianah

    2009-06-07 21:11:27

    A mostaniban sok elgépelés maradt. Ez eddig nem volt jellemző. Csak nem fáradtan írtad? :ninja:




belépés jelentkezz be    

Back to top button