Miért kellene az ingyenes e-könyvnek is a publikálás részének lennie az írók számára?

Címkék
Fordította: Szabó Sándor
Megjelent: The Guardian online, aug. 18.
 
Lehet, hogy tudják rólam, olyan SF regényíró vagyok, aki ingyenesen elérhetővé teszi az összes könyvét az interneten is (a kitűnő, ingyenes és egyszerű CC licenszeket használva), méghozzá egy időben a nyomtatott kiadásaikkal, amik a vezető kiadóknál jelennek meg. (A HarperCollins az Egyesült Királyságban, a Tor az Egyesült Államokban.)
 
Már sok helyen hosszasan kifejtettem, hogy miért is teszek így, ezért most nem mennék bele a részletekbe. Összefoglalásképpen azt mondanám, hogy úgy se tudjuk megakadályozni, hogy az emberek másoljanak – ez egy eleve vesztett ügy. A másolás egyszerűen csodálatos dolog, én magam is agyonra másoltam már magam, mióta először beszabadultam apám irodájának fénymásoló szobájába 1980-ban. Nem a kalózkodással van gondom, hanem az ismeretlenséggel, és az e-könyvek sokkal több könyvet adnak el, mint amennyit nem vesznek meg miattuk.
 
Most, hogy ezt letisztáztuk, térjünk is a lényegre.
 
Először is, mi szükség van még kiadókra, ha saját magunk is kiadhatjuk a könyveinket az olyan kitűnő print-on-demand kiadókkal, mint ami például a lulu.com? Nos, egy hagyományos kiadó a tényleges nyomtatáson kívül egy csomó más dolgot is csinál a kézirat gondozásától kezdve egészen addig, hogy biztosítsa azt, hogy a könyv eljusson az olvasókig – kritikusokat kér fel, hogy írjanak róla, udvarol a könyvtárosoknak és a könyvkereskedőknek, hogy olyan helyre tegyék a polcon, ahol az olvasók belebotlanak, és persze kemény pénzeket is fizet marketingcélokra a szak- és az egyéb sajtónak.
 
Egy ingyenes e-könyv közreadásának önmagában nincs túl nagy hírértéke. Régen lehet hogy volt, főleg, ha egy nagy kiadó állt mögötte. A kiadókról általában azt gondolják, hogy elég konzervatívan viszonyulnak az internetes dolgokhoz, így meglepőnek tűnhetett, ha néha mégsem így tettek. Manapság azonban már sok író meggyőzte a kiadóját, hogy próbaképp dugják már bele a lábujjukat a vízbe, így különösebben már fel sem tűnik, ha ilyesmi történik.
 
Ez persze nem jelenti azt, hogy az ingyenes letöltéseknek nincs semmi szerepük, ha promócióról, hírverésről vagy marketingről van szó. A legfőbb szerepük az, hogy felnagyítsák azokat a pozitív érzéseket, amiket a könyved keltett, lehetővé téve, hogy az olvasók így könnyen és egyszerűen megmutathassák az ismerőseiknek, miről is van szó.
 
Vannak olvasóim, akik egész könyveket csatolnak tőlem az e-mailjeikhez, ilyesmi megjegyzéssel az elején: „Nem emlékeztet ez téged esetleg a…”, vagy „tudom, hogy imádnád…”. Az e-könyvek kicsik: csak karakterek. Egy olvasóm egy teljes regényemet bemásolta egy olyan levelezőlistára, aminek 60 000, hasonló érdeklődésű (legalábbis remélem) tagja volt.
 
A könyvkereskedők – magam is az voltam korábban – tudják, hogy a legjobb módja egy könyv eladásának az, ha egy barátunk személyesen ajánlja a figyelmünkbe – sokkal többet ér, mint a kitűnő kritika, a borító, vagy az előkelő hely a könyvesbolt polcán. Az a hírverés és marketing, amit a kiadó összehoz a könyv mellé, arra jó, hogy néhány olvasó a kezébe vegye a kiadványt, majd ezeket az erőfeszítéseket megsokszorozza az, amit az emberek mondanak a szabadon másolható elektronikus példányai apropóján. Legyen a „természetes” közönséged kicsi vagy nagy, az ingyenes letöltések általában bővítik ezt a kört azáltal, hogy a letöltők továbbküldik olyanoknak, akikről azt gondolják, hogy nekik is tetszeni fog, ezzel mintegy vásárlásra is bíztatva őket.
 
Persze nem mondom azt, hogy ne lennének olyan írók, akiknek nincsenek más eszközeik arra, hogy eljuttassák az olvasóik kezébe a könyveiket, olyan írók, akik teljesen egyedül is boldogulnak, vagy csak bizonyos korlátozott szolgáltatásokat vesznek igénybe a kiadóktól, és a saját, beépített hangszórójuk segítségével is sikeresek tudnak lenni.
 
De legyünk kiadók, vagy bármi mások, nem szabad elfelejtenünk azt, hogy egy ingyenes e-könyv nem egyenlő a publicitással. Ez csak egy eszköz a meglevő ismertség és marketingerő megnövelésére.
 
Ebből az következik, hogy az a megfelelő idő egy ingyenes e-könyv közzétételéhez, ha már a nyomtatott változat is kapható, így lesz a leghatékonyabb a kapcsolás. Nem túl életszerű arra kérni az olvasókat, hogy a polcokra kerülésig hátralevő hónapokon keresztül tartsák észben, mennyire érdekfeszítő az a könyv, amit letöltöttek.
 
Az interneten körülbelül öt percig tud figyelni egy dologra az ember, így ha öt percen belül nem tud valamit tenni a vásárlás érdekében az az olvasó, akit az e-könyvvel elcsábítottunk, akkor valószínűleg soha sem fog.
 
A cikk fordítása és közlése a szerző engedélyével történt. Az írásra a Creative Commons „Nevezd meg!-Ne add el!-Így add tovább! 2.5” licensze érvényes. ( https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/)
 
 
Linkek:
 

Utolsó hozzászólások   [Ugrás a fórumhoz]

    BePe

    2009-09-04 06:41:40

    gorduin19

    a hazai scifi elet nem emiatt van gondban.

     

    es ha eldobtal volna egy keresest akkor maris tobbet tudnal arrol, hogy ki is a Cory Doctorow egyaltalan.

    pl http://en.wikipedia.org/wiki/Cory_Doctorow

    de megertelek. "fikazni konnyu, azt fekve is lehet."



    szs

    2009-09-04 09:20:37

    Mi a helyes fordítása a címnnek? (Minden él nélkül kérdezem, az ember igyekszik mindig tanulni.)



    gorduin19

    2009-09-04 10:33:05

    BePe

    Sajnos teljesen igazad van...mentségemre szóljon hogy annyira elborult az agyam a címet látva hogy a fordítót írónak néztem. Megint előbb pofáztam mint gondolkodtam volna, sajnos ez mostanság a kelleténél is többször fordul elő :koszonom:

    Ezzel együtt a cím akkor is csípi a szemem, ha valaki fordít és igényes a tartalomra, legyen az a címre is...szerintem.

    Fikázni pedig csak ülve szoktam, fekve szúrja a vesémet:D

    Bocsánat az okoskodásért mégegyszer.



    Marcus

    2009-09-05 09:24:47

    szs: Túl hosszú a cím, akkor is, ha szó szerinti fordításnak tulajdonképpen jó. Egy javaslat: "Miért legyen az ingyenes e-könyv is a publikálás része?" Vagy "publikálás" helyett akár "könyvkiadás" is lehetne, így egy picit magyarosabb, plusz a cikk ismeretében még értelmes is.

     

    Ha már fordítás, szerintem az egész cikknek jót tett volna, ha a pontos fordítás helyett/mellett jobban ügyelsz arra, hogy magyarosabb mondatok legyenek benne. Tehát olyanok, mintha eleve magyarul lett volna megírva.

     

    A cikkhez: Az eredetinél olvasható kommentekben felvetik, hogy ha a jövőben rendszeresen jönnek az ingyenes e-könyvek, és közben az e-könyv olvasók elterjednek, akkor az emberek már az ingyenességet fogják elvárni, és nehéz lesz őket visszaszoktatni arra, hgy fizessenek a könyvekért.



    Hamlet

    2009-09-20 08:55:05

    jesus fucking christ, mi ez a cím???

    Nem beszélni magyar a cikk fordítója? Mert amúgy maga a téma érdekes lenne, csak az ilyen címszörnyek inkább riasztóak, mintsem figyelemfelkeltőek.




belépés jelentkezz be    

Back to top button