Drakon társasjáték + video ismertető

Elérkeztünk rovatunk második részéhez, melyben egyik kedvenc táblás játékomat fogom bemutatni, a Drakon-t. A történet szintén nincs túlbonyolítva, akár csak a Lifeboat esetében: egy kalandozó csapat alászáll Drakon, a sárkány barlangjába, hogy ellopják annak kincseit. A sárkány azonban felébred, és elzárja a kijáratokat, majd tesz egy ajánlatot a kalandozóknak: a legerősebbet, azt, aki képes teljesíteni Drakon feladatait, szabadon engedi, a többieket viszont megeszi vacsorára. A játékosok, akik a sztori szerint nem rég még egymást segítve próbáltak minél értékesebb zsákmányhoz jutni, most egymás ellen fordulva próbálják meg a saját érdekeik szerint alakítani az eseményeket. A játék folyamán Drakon barlangját a játékosok építik. Minden egyes karakternek választania kell, amikor sorra kerül: lép egyet, vagy pedig lerak valahova egy új mezőt.

 

Majdnem minden mezőnek van valami hatása, amely akkor aktiválódik, amikor egy játékos rálép (ezeket lásd a mellékelt képen). Ez természetesen lehet pozitív, vagy negatív hatás, de léteznek olyan termek is, amelyek teljesen üresek, nem csinálnak semmit.

 

Mindenek előtt néhány kiemelendő pozitívum. Ahogy a videóban azt külön be is mutatom, a játék rendkívül szépen, részletesen kidolgozott bábúkat ad a játékosok kezébe, az én példányaim még le is voltak sorjázva, így festésükkor ezzel sem kellett foglalkoznom. További nagy pozitívum a pörgős játékmenet. Szinte egyetlen előre elgondolt stratégia sem tart tovább egy-két körnél, hiszen bármelyik karakter bármelyik lépése az egész játékmenetre kihatással lehet. Mivel a játékosok saját maguk építik a barlangot, így saját cselekedetüknek globális hatása van, nem csak a saját maguk útját egyengetik, vagy éppen rombolják. Harmadrészt pedig megemlíteném a szépen kidolgozott, ugyanakkor nem giccses rajzokat, valamint a részletes, és könnyen megérthető szabálykönyvet, melynek első egy-két elolvasása után már nagyjából mindenki tisztában van a legapróbb szabályrészletekkel is.

 

 

Meg kell azonban említenem néhány negatív dolgot is. Számomra kicsit érthetetlen, hogy annak ellenére, hogy hat féle karakter közül lehet választani a játékban (tolvaj, amazon, lovag, varázsló, barbár, törpe), a későbbiekben ennek gyakorlatilag semmilyen szerepe nincs. Bár az egyik opcionális szabály megengedi, hogy az egyes karakterek különleges képességeit használjuk, erre azonban egy játék alatt mindössze egyszer (!) ad engedélyt. Lényegében tehát a klasszikus értelemben vett szerepjátékos érzés hiányzik az egészből, aki lovaggal van, nem érzi azt, hogy ő lovag, aki barbárral van azt, hogy ő barbár, és így tovább…

 

Sajnálatos továbbá, hogy annak ellenére, hogy száz százalékig a szabályfüzet alapján, bármi féle „házi szabály” alkalmazása nélkül játszanak a játékosok, kialakulhatnak olyan helyzetek, amelyek jó indulattal kiskapunak, rossz indulattal egyszerű hibának nevezhetőek a szabályrendszerben. Egyik ilyen eset, amikor a kezdő terem elé egy hárfa termet raknak le a játékosok (amelynek hatása, hogy ha valaki egy szomszédos mezőben lépni akar, annak KÖTELEZŐ a hárfára lépnie), majd ráhelyezik Drakont, aki azonnal megeszi a játékosokat, amint kötelezően a teremre lépnek. Ennek hatására egyik játék alkalmával két karakter körülbelül fél óráig a kezdőmezőn ragadt. Persze lehet azt mondani, hogy ez a többi játékos taktikája, és benne van a játékban, csak jobban belegondolva egy társasjátéknak nem lenne szabad megengednie olyan helyzeteket, amelyek hatására az emberek fele fél óráig mást nem tud csinálni, mint malmozva egy helyben ül.

 

Mindezeket egybevetve azt kell mondanom, hogy a Drakon egy rendkívül szórakoztató játék, tartósan képes lekötni egy baráti társaságot akár egymást követő 3-4 játékmenetre is. Akik könnyed, ugyanakkor néha már kicsit elgondolkoztató játékra vágynak, azok számára ideális választás.

 

 

Kivitelezés: 4 / 5 (a tábladarabokkal vigyázzatok, a tetejükön hajlamosak picit szakadni)