Raymond E. Feist – Janny Wurts: A birodalom úrnője
Nagyjából fél évvel ezelőtt találkozhattunk utoljára Mara Acoma úrnővel, a Birodalom Szolgálója cím birtokosával. Akkoriban éppen veszélyes helyzetbe keveredett (szokás szerint), miközben az általa elképzelt irányba igyekezett terelni népének jövőjét.
A tervezett változásoknak azonban számos ellenzője akad, akik ellenlépéseik megvalósításához megfelelő anyagi hátérrel rendelkeznek. Vezetőjük (Jiro) ráadásul személy szerint is bosszút akar állni az asszonyon, aki annak idején “kikosarazta” őt, és öccsét választotta férjül.
A politikai helyzetet tovább bonyolítják a helyi varázstudók, akiket egyszerűen csak Nagy Emberekként emlegetnek. Ők is gyanakodva figyelik Mara lépéseit, akkor pedig kifejezetten idegesek lesznek, amikor a birodalom korai időszakának eseményeit igyekszik megismerni. A Gyülekezet tagjai közül (ez egyfajta mágustanács) többen a kíváncsi úrnő halálát javasolják. Vajon mi lehet az, amit ennyire rejtegetnek a varázslók? Mi történhetett a múltban, amit még évszázadok múltán is takargatni kell?
Túlságosan is kényes kérdések ezek, nincs is ember a birodalomban, aki tudna, vagy hajlandó lenne válaszolni rájuk. Mara azonban mindenáron válaszokat akar, ezért hosszú útra indul – elhagyván szülőföldjét keletre megy, ahol felkeresi népe halálos ellenségeit a Thuril felföldön (az itt élők nagyjából megfelelnek a skótoknak, szoknyástól, felföldestől). A korábban hallott szóbeszédek szerint ott fog majd választ kapni minden kérdésére, és ha életben marad, akár még segítséget is szerezhet a Gyülekezet ellen.
A terv egyetlen szépséghibája az a gyűlölet, amit minden thuril érez a tsurannikkal szemben. Az évtizedekkel ezelőtt folytatott hódító hadjáratot (és annak könyörtelenségét) nehezen felejtik el az itt élők. Inkább kardot és íjat ragadnak hajdani ellenségeik láttán, mintsem baráti ölelésre tárják karjukat. De Marának tényleg nincs sok választási lehetősége.
Végezetül: Nem habozom kimondani a szót – a trilógia befejezése KATARTIKUSRA sikerült. Nem csupán az addig homályos részletek tisztázódtak, hanem megnyugtató módon rendeződik az életben maradottak további sorsa is. Az igazak elnyerik jutalmukat. Sajnos kedvenc szereplőim közül páran nem jutnak el idáig.L
A történet itt befejeződik, ezért érzékeny búcsút kell vennünk Mara Acomától. Ki tudja, talán egyszer még viszontlátjuk egymást.
Beholder Kiadó (2002)
Ára: 1498 Ft
Riandel
2002-04-29 09:31:51> Végezetül: Nem habozom kimondani a szót ? a
> trilógia befejezése KATARTIKUSRA sikerült. Nem
> csupán az addig homályos részletek tisztázódtak,
> hanem megnyugtató módon rendeződik az életben
> maradottak további sorsa is.
Így is fel lehet fogni. A magam részéről a végét meglehetősen hiteltelennek éreztem. Elfogadok minden csodás dolgot és megmenekülést és a egyének jellemének hirtelen megváltozását, de elképzelhetetlen, hogy egy nép nemesei üdvrivalgással vegyék tudomásul, hogy az isteni trónuson ülő császáruk tulajdonképpen fattyú. Mikor a korábbi társadalmi elvárások szerint bármelyik megölte volna.
Két év alatt lehetetlen egy nép hozzáállását ilyen szinten megváltoztatni komolyabb vérengzések nélkül még az egyházak támogatásával sem.
Ez olyan iránya a történelemnek, ami nulla valószínűségű egy ennyire hagyománytisztelő világban.
(Hari Sheldon szemöldökét ráncolja az időkamrájában.)
Fattyú-témában Robin Hobb Orgyilkos-ciklusa sokkal hitelesebbnek tűnik.
Feistet alapvetően szeretem, de nem ez a kötet lesz a kedvencem. Vannak benne nagyon jó ötletek, de a befejezés ...
Vendég Karel
2002-04-29 10:26:09Szerintem a könyv igen jó. A befejezés valóban kicsit valószínûtlen, talán ezt nem kellett volna így belevenni. Pontosabban, szerintem Kevinnek és Marának titokban kellett volna tartani, hogy a császár az ô fiuk. Viszont még Hari Sheldon is tévedhet (ld. Öszvér).
Vendég Cromwel
2002-04-29 10:53:13A rövid időn belüli szemléletváltásra szerintem a francia-német viszonyok második világháború után átalakulása a legjobb példa.