Sven Hassel: Pokoljárás

Párizs eleste és a nyugati fronton elszenvedett veszteségeik után a 999-es büntetőzászlóaljat kivonják a harcvonalból, és némi pihenéssel összekötve megkezdődik a létszám pótlása. A háború ötödik évében azonban már kevés a hadra fogható férfi, ezért soraikat ismételten börtönlakókkal töltik fel. A vegyes társaságban jehovistától kezdve a papig minden megtalálható &#8211 csak igazi katona nincs köztük. Ezen a hiányosságon a kiképző őrmesterek próbálnak segíteni, de nem sok esélyt látnak a harci morál emelésére.
Tovább romlik a helyzet, amikor megérkeznek az orosz pusztákra, ahol semmi sem változott legutolsó &#8220látogatásuk&#8221 óta. Végtelen tömegben támadnak az oroszok, s a legyengült német hadsereg képtelen megállítani őket.
Hiába az egyéni bátorság, hiába a veteránok minden tapasztalata, az általános helyzetet ők sem képesek megfordítani. Beletörődve a megváltozhatatlanba, már csupán önmagukkal és bajtársaikkal törődnek. Időnkét olyan kinézete van az egésznek, mintha sokkal jobban boldogulnának tehetségtelen parancsnokaik nélkül. Akik amúgy sem maradnak sokáig velük, a háború ugyanis nem tesz jót a tiszteknek.

&#8220Hőseink&#8221 már régen nem hisznek a győzelemben, csupán szeretnének épségben visszavonulni Németországba, hogy aztán a békekötés után visszatérjenek a civil életbe. Sajnálatos módon azonban hátrálás közben útba esik Lengyelország, ahol nem csak a háborítatlan erdőségekkel gyűlik meg a bajuk, hanem a varsói gettóval is.
Himmler ugyanis egyre több csapatot vezényel a lázadás leverésére (aminek pont most kellet elkezdődnie), s mintegy mellékesen elrendeli a város teljes elpusztítását (valami ilyesmi volt a terv Párizs esetében is). A Szajna parti várossal ellentétben, itt bőven jut idő a feladat végrehajtására.
Úgy tűnik, a háború végének közeledtével a katonák egyre jobban elvadulnak. A Varsóban látott borzalmak még a Sztálingrádot megjárt 999-eseket is megviselik. Civilek helyett inkább az oroszokat választanák, de hát a parancs az parancs.

Végezetül: A némileg formabontó háborús regény tovább viszi a korábban megismert (Sven Hassel: Eltörölni Párizst!) szereplők harctéri kalandjait. Pici, Porta, Légiós és a többiek messze álnak attól, hogy bárkinek is a példaképei legyenek. Ha valaki látta a &#8220Vaskereszt&#8221 című filmet, akkor némi képet alkothat a könyv hangulatáról. Szó nincs elvakult ideológiai hadviselésről, gyűlöletről. Csupán katonák vannak, akik igyekeznek életben maradni. De éppen ettől válik a regény maradandó élménnyé.

Aquila Könyvkiadó (2002)
Ára: 1690 Ft