B. Traven: Halálhajó

Sietek előrebocsátani: ezúttal nem vérbő tucathorrorról, hanem sokkal földközelibb eseményekről lesz szó. A szerzőről annyit illik tudni, hogy szinte semmit nem tudunk róla. A származása vitatott, de az biztos, hogy német nyelven írt, és életének nagyobbik részét Mexikóban töltötte.
Az idők során jópár regénye jelent meg. Ezekben általában olyan témákat választott, amelyekkel korábban még senki sem foglalkozott. Tengerészek, favágók és egyéb kétkezi munkások életének, munkájának és gondolkodásmódjának ismertetésén keresztül bámulatos könnyedséggel képes rámutatni azokra az összefüggésekre, amelyek a falusi nyomor és a távoli részvényesek osztaléka, vagy a matrózok fizetése és a hajótulajdonosok nyeresége között vannak.
Ma úgy mondanák, baloldali író. Lehet, hogy így van, de ettől még jó regényei vannak. A legismertebb talán &#8211 köszönhetően a Humprey Bogart főszereplésével készült filmnek &#8211 az &#8220Aranyásók&#8221, legtöbb kötetből álló (valójában egyetlen) sorozata a Mahagóni ciklus, legelső regénye viszont az 1927-ben megjelent, és rögtön nemzetközi sikert aratott Halálhajó volt.

Emlékeim szerint Rejtő Jenőnél fordult elő, hogy valaki hivatalosan nem létezett, mert egyetlen ország sem ismerte el állampolgárának. No, valami hasonló történik a &#8220Halálhajó&#8221 amerikai főszereplőjével, aki egy vidám éjszaka után lekési a hajóját, és ott marad Antwerpenben egyedül, pénz és mindenféle irat nélkül. Mivel nem tudja igazolni magát, nemkívánatossá válik, és rövid úton kitoloncolják az országból.
Amikor Párizsban végre egy amerikai konzul elé kerül, feltámad benne a remény, de ismét csalódnia kell. Mivel egész életében hajókon szolgált, senki sem tudja megerősíteni amerikai származását &#8211 újra az utcán találja magát.
Heteken keresztül küldözgetik a hatóságok egyik országból a másikba (hol finoman, hol kevésbé finoman), mire elhatározza, felszáll az első hajóra, amelyiknek a kapitánya hajlandó papírok nélkül alkalmazni. Van, aki kalandosnak találná az elkövetkező időszakot, hősünk viszont nem éppen így érez. Sőt.

Végezetül: Kétféle történetet lehet kikerekíteni abból, ha valaki iratok nélkül, személyazonosságától és jogaitól megfosztottan egyedül marad egy városban: humorosat vagy tragikusat. A korábban már említett Rejtő Jenő az elsőt választaná, Traven viszont a másodikat írta meg. És milyen jól tette.

Kossuth Kiadó (2001) tizedik kiadás
Ára: 1600 Ft