Rövid betekintés a horvátországi sci-fi életébe…

Rövid betekintés a horvátországi sci-fi életébe Aleksandar ®iljak Ubiq – Az új horvát Science-Fiction Magazin c. cikke révén

I.

A horvát SF történetéről röviden

 

A horvátországi sci-fi irodalom történetét nagymértékben két, hosszú ideig futó magazin határozta meg. Hogy megértsük fontosságukat, először össze kell foglalnunk a horvát SF fejlődését.

 

Miközben az ún. „proto-SF” /ez alatt korai fantasztikus elemekkel operáló műveket érhet ®iljak – a fordító/ elemei a reneszánszig nyúlnak vissza, a modern horvát sci-fi története röviddel az első világháború után kezdődött, amikor megjelentek az első SF regények.

A második világháborút követően, amikor a győztes kommunista párt Tito vezetésével hatalomra jutott, megakadt a horvát sci-fi irodalom fejlődése. Azonban az ’50-es évek vége felé megfigyelhető némi változás, miután külföldi szerzők regényei jelentek meg Jugoszláviában és Horvátországban. Nem kellett sokáig várni arra, hogy a horvát szerzők is megmutassák magukat a sci-fi területén, 1959 és 1965 között jelentek meg első írásaik: a legjobbakat a közösen alkotó Mladen Bja¾iæ és Zvonimir Furinger, illetőleg Angelo Rittig írták. A következő tíz évben azonban az ígéretes kezdés ellenére nem születtek újabb SF művek.

 

A ’70-es évek első felében újra felélénkült az érdeklődés a sci-fi iránt. 1976-ban megérett az idő az első horvát SF magazin elindítására. Az ismert Siriust kortárs amerikai SF magazinokról mintázták, és prominens amerikai, európai és szovjet szerzők történeteit adta közre.

 

Ezeken túlmenően a Sirius – melyet Borivoj Jurkoviæ, később pedig Hrvoje Præiæ szerkesztett – rögtön nyitott a jugoszláv és horvát szerzők felé is. Mindez mennyiségi ugrást is jelentett, mindenféle életkorú, stílusú (és képességű) horvát író akart részt venni benne. A Sirius minden egyes számában legalább egy történetet horvát írótól hoztak le, és idővel egyre többen jelentek meg így. Ugyanakkor közreadtak elméleti és írástechnikával foglalkozó esszéket is, rajongóknak szóló híreket, így adva átfogó képet a sci-firől Horvátországban és Jugoszláviában.

A Siriust harmincezer példányban adták ki fénykorában, és kétszer is megválasztották Európa legjobb SF magazinjának (1980, 1984).

 

Sajnos az 1980-as évekre Jugoszlávia mély gazdasági és politikai válságba került, a Sirius is egyre nagyobb nehézségekkel nézett szembe, és 1989 végére a kiadó beszüntette a megjelenést, fájó sebet ejtve a horvát sci-fin. Azonban a Sirius tizenhárom évének eredményeképp a sci-fi megvetette lábát, és némely gúnyos megnyilvánulás ellenére a horvát kultúra részévé vált.  Az ún. „Sirius-évek” alatt publikáltak nagyon fontos regényeket (köztük Predrag Raos műveit), és bemutattak két, kizárólagosan horvát SF mozit: Krsto Papiæ The Rat Saviour és Du¹an Vukotiæ Visitors from the Arkana Galaxy című filmjeit. A rajongói klubok is jól szervezettek voltak a Sirius-évek alatt, a legfontosabb közülük az 1976-ban alapított, máig aktív zágrábi SFera. Parsek elnevezéssel fanzint jelentettek meg, és ők szervezik az évenkénti SFeraKon találkozót, amelyet a’80-as évek eleje óta Zágrábban rendeznek.

 

Az 1990-es évek első felére a jugoszláviai krízis erőszakba csapott át, Horvátország függetlenedett, és ezzel egyidőben szinte azonnal egy új SF magazint mutattak be az olvasóknak. A Futura első száma 1992 őszén jelent meg. Nem különbözött sokban a Siriustól, de kisebb kiadó adta közre, és noha közönsége is megcsappant, köszönhetően a háborús pusztításnak, mégis tovább működött. Mindezek miatt jóval kisebb számban adták ki, és pénzügyi problémák is adódtak, sok szerkesztőváltás történt, míg végül a ’90-es évek végén eladták a magazint egy másik kiadónak. A Futura fontossága hasonló a Siriuséhoz, jóllehet szerényebb méretekben: helyet biztosított horvát SF szerzőknek, akik ugyanolyan lelkesedéssel dolgoztak, mint a Sirius idején. Az írók új generációja jelent meg a Futura lapjain. Sajnos azonban napjainkra a Futura gyakorlatilag megszűnt. Megjelenése a ’90-es évek végére rendszertelenné vált, az utóbbi időkben pedig évenként egy számmal jelentkezik, rendszerint Hugo- és Nebula-díjra jelöltek és győztesek írásaival. Így elvesztette a horvát SF-ben betöltött szerepét.

 

1995 tavaszán, Zábrábban a SFera klub Darko Macannak köszönhetően – aki egyúttal a kötet szerkesztője is – Zagreb 2004 címmel közreadta első novella-válogatását. Ez az évente megjelenő antológia napjainkban is fut, fontosabbá vált a horvát SF fejlődésének szempontjából, mint a Futura, sokkal igényesebben szerkesztik, és a sci-fi szélesebb spektrumából merít mindenfajta irodalmi stílusban. Mindenesetre a ’90-es években új hullám jelentkezett a horvát SF-ben feltörekvő szerzőkkel, akik sokkal jobb történeteket írtak, és meg is jelent néhány igen jó regény.

A legfontosabb lecke, amit ebből a rövid összefoglalóból megtanulhatunk az, hogy a horvát SF történetére jellemző, hogy ha van egy magazin, vagy egy rendszeres antológia, fanzin, akkor lesznek szerzők, akik készen állnak, hogy írjanak számukra.

 

A magazinok, fanzinok, évenkénti antológiákban olvasható novellák alapozzák meg a sci-fit, mint irodalmat. Egyúttal a kiadványok közvetítő szerepet játszanak az írók és a rajongók közt, ezáltal a mindennapi kultúra részévé teszik a sci-fit. Ez a lecke a legfontosabb annak fényében, hogy manapság az egész világon válságban vannak a SF magazinok.

 

II. Per Aspera Ad Ubiq

 

Ahogy láttuk, néhány bátor úttörőn kívül a horvát sci-fi gyors fejlődése 1976-ban kezdődött a Sirius magazin megjelenésével. A 2000-es évek elején a horvát SF irodalomban felbukkant néhány tehetséges szerző, akik jelentős novellákat és nagyon jó regényeket produkáltak.

 

2004-ben, a zágrábi SFeraKonon Tomislav ©akiæ és Aleksandar ®iljak (a cikk szerzője) úgy döntöttek, elkészítik a horvát SF irodalom történetéről szóló antológiát.

A munka azonnal elkezdődött. Miután megvolt az ötlet, úgy döntöttek, 1976-tal húzzák meg a határt. Az antológia megjelenését 2006-ra tették, hogy ezzel ünnepeljék mind a Sirius, mind az SFera klub harminc éves jubileumát.

 

Az antológia címe Ad Astra – Válogatás a Horvát SF irodalom történetéből 1976-2006. 2006 áprilisában publikálták egy kicsiny zágrábi kiadónál (Mentor). Óriási, 640 oldalas, keménykötésű kiadvány, benne a 40 legfontosabb horvát SF szerző műveivel az utóbbi 30 évből. Ezek mellett elméleti és történeti bevezetéseket is tartalmaz, életrajzi adatokat minden szerzőről, és értelemszerűen a horvát SF irodalomtörténet teljes bibliográfiáját ebből a periódusból. Az Ad Astra sikeres lett, kedvező kritikákkal illették, és médiaérdeklődés is övezte.

 

Az Ad Astra sikerén felbuzdulva sürgetővé vált az igény egy új, rendszeresen megjelenő, csak horvát SF-nel foglalkozó magazinra, ami abban az időben nem létezett. A szerkesztők, ©akiæ és ®iljak pedig úgy döntöttek, beindítják.

A magazin ötlete eredetileg Tomislav ©akiætól származott. Azt javasolta, hogy ne a Siriushoz és a Futurához hasonló, havonta megjelenő kiadványt alapítsanak, hanem egy félévente jelentkező irodalmi antológiát, melyben helyet kapnak nem csak SF, de fantasy és horror történetek is, elméleti fejtegetések, esszék és életrajzi munkák. Több szépirodalmi magazin is fut jelenleg Horvátországban, melyek mintául szolgáltak a kialakítás során. Másfelől ®iljak, aki a német Nova és Internova, illetőleg az olasz Futuro Europa magazinokban publikált több novellát, ezeket vette alapul; e magazinok jobbára ugyancsak évente kétszer jelennek meg.

 

A kiadvány nevét – Ubiq – a Philip K. Dick iránti tiszteletből kapta (az eredeti Ubik címet nem alkalmazhatták szerzői jogi okokból), és részben azért, hogy jelezzék, a science-fiction jelen van, része a modern társadalomnak.

A Ubiq –  Science-Fiction Irodalmi Magazin 240 oldalas, a zágrábi Mentor kiadó gondozásában jelenik meg, szerkesztői Tomislav ©akiæ és Aleksandar ®iljak. Szerzőik között találjuk Igor Markoviæot, Mihaela Marija Perkoviæot, Davor ©i¹oviæot és Boris ©velt, tanácsadóként vesz részt a munkában Dr. Tomislav Brlek, Dr. Nikica Giliæ, Dr. Zoran Kravar, Darko Macan, Zoran Ro¹ko és Dr. Darko Suvin. A Ubiq-ban általában tíz, horvát szerző által írt történet kap helyet, mellettük négy-öt elméleti cikk, esszé, életrajz olvasható.

 

Meglehetősen radikális borítódizájnja azonnal az érdeklődés középpontjába került (a borítót Melina Mikuliæ és a Studio grafièkih ideja – SGI tervezte), távol áll attól, amit az emberek általában SF magazin fedőlapkánt várnának.

Az első szám 2007. novemberében jelent meg, és a közönségnek az Interliberen, a vezető horvát éves könyvvásáron mutatták be, Zágrábban. A második szám 2008. áprilisában látott napvilágot, mely egybeesett a 2008-as SFeraKonnal, a harmadik pedig ugyanez év novemberében. A negyedik számot 2009. áprilisában adták ki, az ötödiket várhatóan novemberben jelentetik meg. A magazin kis példányszámú, könyvesboltokban és interneten kapható, illetőleg SF találkozókon (amikből jelenleg öt is van Horvátországban).

A Ubiq állami támogatásban részesül. 2008 óta a horvát Kulturális Minisztérium támogatja, 2009 óta pedig Zágráb városa is.

 

III. Az Ubiq jövője

 

Négy szám, az ötödik előkészületben – elég, hogy elgondolkodjunk, mit hozhat a jövő.

Az egész ötlet alapja az volt, hogy létrehozzanak egy olyan magazint, amely horvát sci-fi írók munkáinak ad megjelenési lehetőséget.

 

Szerencsére az Ubiq sikere teljes. És még egyszer, ahogy az a Siriusszal, a Futurával és a SFera antológiáival történt, most is bebizonyosodott, hogy a szerzők írni és publikálni fognak, ha van miben megjelenni. A lap közreműködő munkatársai a „Sirius-idők” veteránjai (Lidija Beatoviæ, Vesna Gor¹e, Biljana Mateljan, Veronika Santo, Branko Pihaè), az 1990-es évek prominens írói (Milena Benini, Jasmina Bla¾iæ, Tatjana Jambri¹ak, Danilo Brozoviæ, Darko Macan, Dalibor Perkoviæ, Zoran Vlahoviæ, Aleksandar ®iljak), a 21. század generációjának tagjai (Tereza Rukober, Zoran Kru¹var, Kristijan Novak, Dario Rukavina), és újabb tehetségek (Gordana Kokanoviæ-Kru¹elj, Nada Mihaljeviæ, Sandra Obradoviæ, Iva ©akiæ-Ristiæ, Sanja Tenjer, Manuela Zlatar, Ed Barol, Sa¹a Kopjar).

 

 

 

Az Ubiq szerkesztése szigorú, Tomislav ©akiæ és Aleksandar ®iljak jól megírt történeteket követelnek és új ötleteket, ami megmutatkozik a magazin minőségén. Ahogy az látszik, a szerzők közt gyakorta feltűnnek nők, amely olyan trend, amit a Sirius első megjelenése óta követni kell (minőségben, és nem mennyiségben). Az al-irányzatokkal kapcsolatosan elmondható, hogy a szerkesztők nem tesznek különbséget sci-fi, fantasy és horror között, de a sci-fi továbbra is domináns maradt.

 

Esszék és elméleti cikkek terén a magazin legfontosabb munkatársa Darko Suvin. Történeti tanulmányokat is közölnek (pl. Biljana Oklopèiæ, Tomislav ©akiæ, Nikica Mihaljeviæ, Bojan Joviæ and Boris ©vel tollából) és különféle elemzéseket (ilyen volt pl. Milena Benini vámpír- és krimiregényekkel kapcsolatos cikke). Úgy tervezik, hogy közzétesznek más nemzetekről szóló ismeretterjesztő híreket is. E téren készült már bemutató Szlovéniáról (Tanja Cvitko), Kínáról (Lavie Tidhar) és a szerb SF-ről ( Miodrag Milovanoviæ). Publikálnak életrajzokat is, a legérdekesebb a ®ivko Prodanoviæ készítette horvát SF bibliográfia 1945-ig.

Az Ubiq-ra felfigyeltek a szépirodalmi körök is, méltató cikkek jelentek meg több kulturális magazinban és a sajtóban. A kiadványt jól fogadták a sci-fi olvasók, különösen azért, mert kizárólag horvát íróknak ad teret. Az állam és Zágráb városa támogatásáról biztosította a magazint.

 

Mint ahogy arról már volt szó, az Ubiq-ban jelenleg csak horvát írók publikálhatnak. Más országok szerzői (a többi dél-szláv államból, Európából, a harmadik világból pl.) megjelenéséhez bővíteni kell a magazint, vagy pedig külön számban megjelentetni őket évente. A jelenlegi gazdasági helyzetben azonban nincs rá remény, hogy negyedévente új számmal jelentkezzenek. Az egyetlen lehetőség, hogy életben tartsák a magazint az, hogy lépésről lépésre haladjanak, aszerint, hogy mit engednek meg az anyagi források. Egy ilyen, félévente megjelenő magazin fenntartása még más, Horvátországnál gazdagabb államokban is nehéz. Sok nagyra törő elképzelés tartott mindössze egy vagy két megjelenésig, ezért az Ubiq szerkesztői óvatosan terveznek. Mióta kiharcolták, hogy legalább félévente megjelenjenek, az elsődleges céllá ennek fenntartása vált, és az, hogy minőségi horvát sci-fit adjanak közre. Sajnos kevés helyük marad ezért a magazinban olyan alkotóknak, akik nem horvátok.

Ennek ellenére érdeklődnek nem horvát szerzők tanulmányai és esszéi iránt, szlovén, szerb, izraeli és amerikai szerzőktől már publikáltak cikkeket. Olyan elméleti jellegű írásokat várnak, amelyek különféle szemszögből mutatják be általánosságban a sci-fit, fantasyt, horrort, slipstreamet és a spekulatív irodalmat. Összehasonlító történeti elemzéseket is szívesen lehoznak, melyek más ország sci-fi irodalmával foglalkoznak. A cikkeket angol nyelven kérik, egyúttal hangsúlyozzák, hogy az Ubiq honoráriumot fizetni nem tud.

 

Az Ubiq hosszútávú célja nem csak megerősíteni a sci-fi kultúrában elfoglalt helyzetét, de az irodalmi elemzések tárgyává tenni, szépirodalmi szintre emelni.